Kezdőlap » Hírek

School 2.0 - Hogyan képzeljük el az iskolát a XXI. században?

2012-05-20 22:05:36

Cedefop konferencia (Toledo, Spanyolország - 2012)

2012. május 7-11-ig 13 európai ország 1-2 résztvevője próbált meg válaszolni a címben feltett kérdésre. Hazánkat én képviseltem.

Toledo megyében és magában Toledóban látogattunk többnyire olyan oktatási intézményeket, melyek résztvevői az országos "Escuela 2.0" programnak, mely bevezetése és átalakítása óta jelentősen megváltoztatta a tartomány oktatási szereplőinek mindennapjait.

A program alapgondolata, hogy a hagyományos osztálytermeket át kell alakítani a 21. századi értelemben vett digitális termekké, aktív táblákkal, laptopokkal és egyéb technológiai infrastruktúrával fölszerelve, valamint aktív, nagysebességű wi-fi hozzáférést biztosítani a termekben a tanulók és a tanárok számára. A végrehajtási ütemezés 2008-ban kezdődött azzal, hogy a tartományban a tanároknak kiosztottak 28500 laptopot, egy évvel később minden 10-11 éves gyereknek további 21000 notebookot, fölszereltek 1100 aktív táblát, tanfolyamokon továbbképeztek 6000 tanárt és 6700 családot (!) ezek használatára, majd hasonló volumenben (fölmenő rendszerben) 2010-ben is beruháztak a fenti célokra/eszközökre, csak a kiképzett tanárok száma akkor 14000 lett, végül a projekt 2011-ben is folytatódott, hasonló nagyságrendben. Az egészet 50-50%-ban finanszírozta a Spanyol Oktatási Minisztérium és a Castilla-La Mancha Tartomány Oktatási Minisztériuma.

Közben alkalom nyílt összevetni a különböző országok gyakorlatát:

  • Finnországban az oktatás minden szinten (beleértve a felsőoktatást is) ingyenes. Nagyszámú oktatási/pedagógiai asszisztens segíti a tanár munkáját; a spanyol "Escuela 2.0" programhoz hasonló projektek szintén.
  • A német résztvevő fontosnak tartotta kiemelni, hogy az internet, a blogok, a közösségi oldalak korában egyre nagyobb szükség van a személyiségi jogok védelmére, a használt programok szerzői jogának tiszteletben tartására.
  • Az angol iskolarendszer szerkezetében és néha szellemében is jelentősen más, mint a mienk, az ország gazdasági lehetőségei is sokkal jobbak. A fő hangsúlyt a munkaerőpiaci felkészülésre és a bevándorlók szociális integrációjára fektetik.
  • A lengyel és a bolgár küldött nagyívű tervekről, éppen elkezdett folyamatokról beszélt, amiket a begyűrűző válság miatt manapság inkább megkurtítanak, elnapolnak.
  • A svéd résztvevő is kiemelte az internet-alapú kommunikáció és az ehhez szükséges IKT-kompetenciák használatát a mindennapi életben. Ő egy 10 kis szigetből álló "járás" (öckerö) igazgatója és IT-menedzsere egyben, ahol igen nagy szerepet kap az e-learning, amit viszont nagyban elősegít, hogy az internet-penetráció egész Svédországban csaknem 100%-os.
  • A két (dél)olasz és a görög küldött egyaránt inkább az oktatás személyre szabottságának lehetőségét emelte ki, ami az e-learning egyik legfontosabb hozadéka; továbbá, hogy elengedhetetlen a tanárok motiváltsága és képzése.

A csak hagyományos (frontális, előadás-jellegű, nyomtatott könyv-alapú) oktatással már nem lehet olyan eredményeket elérni, amik versenyképesek lehetnének a munkaerő-piaci felkészítésben. Mivel a mai tizenévesek órákat töltenek naponta a számítógép előtt, egy ezt figyelembe vevő paradigmaváltásra van szükség, hogy az oktatás is sikeres tudjon maradni. A tanulás, a tudás szeretete lehet csak a cél, és ehhez új IKT-kompetenciák elsajátításán keresztül vezet az út diák, tanár és szülő számára egyaránt.

Nyilvánvaló, hogy a szerencsésebb országok lehetőségei jelentősen meghaladják a többiekét, de ez elsősorban a tárgyi eszközök mennyiségében és színvonalában jelent különbséget. A recesszió is eltérő módon viseli meg az egyes országokat és projektjeiket. Magyarországnak talán az egyetlen esélye, ha központilag (állami, megyei, városi szinten) támogatja az IKT-kompetenciák fejlesztését lehetővé tévő projekteket, és kiemelten ösztönzi az erre irányuló munkát, a nyitott, folytonos megújulásra képes pedagógusokat, vezetőket.

Magától értetődő a konklúzió: Amíg az IKT-eszközöket nem integráljuk az oktatás egészébe (melynek persze rengeteg tárgyi, anyagi, személyi feltétele nem elhanyagolható), addig az internet-kínálta előnyök helyett csak annak káros oldalával szembesülhetünk nap mint nap.

Kovács György